Programok‎ > ‎Gólyavédelem‎ > ‎

Fehér gólya állományfelmérő és védelmi program Komárom-Esztergom megyében

Védelem

Megyénk a fehér gólya által legritkábban lakott országrészek közé tartozik. Ennek elsődlegesen talajtani okai vannak, de a viszonylag magas erdősültség sem kedvez az állománynagyságnak. A rossz vízzáró, löszös, homokos talajokon rövid ideig maradnak csak meg a kiadós csapadék után felszíni vizek és tocsogók, így a táplálékellátottság jobbára a patakok és folyók menti nedvesebb réti talajok előfordulási körzetében megfelelő. A kiterjedt legelők és kaszálók feltörésével, a települések határában létesülő ipari parkok térhódításával, illetve újabban a Duna menti gátépítésekkel szintén csökken az alkalmas táplálkozó-területek kiterjedése. 

Gólyaállományunk mindössze 20 pár körül ingadozik, kiemelkedően jó években ritkán akár meg is duplázódik, azonban ez országos viszonylatban is nagyon alacsony szám. Ezért is kiemelten fontos madaraink és fészkelőhelyeik védelme.

A fészekaljzatok szempontjából a villamos hálózatok kiemelt jelentőséggel bírnak. A legelső villanyoszlopra épült fészkek az 1960-as évek végén jelentek meg, de mára a többségük itt található. Az elmúlt évtizedben eltűntek az utolsó, még fára épült fészkek, és házak kéményén sem találunk már fiókákat nevelő gólyát. Egy-egy kazánkémény nyújt még biztonságos fészekalapot, és az önálló tartóoszlopon lévő fészkek száma is növekedett.

A biztonságos fiókanevelés érdekében a villanyoszlopokra épült fészkek alá fészektartó kosarakat szerelünk fel, melyek 50-70 cm-re az elektromos vezetékek fölé emelik a fészket. Így elkerülhetővé válik, hogy a szárnyaikat próbálgató fiókák áramütés áldozataivá váljanak, és az átázott gallyak a csapadékosabb időszakokban zárlatot okozzanak. Ez esetben nem csak maga a fészek és a teljes fészekalj semmisül meg (ég le), s keletkezik tetemes kár természeti értékeinkben, de az áramszolgáltatásban is súlyos zavarok állnak be.

Az elmúlt évtizedben kialakított mintaértékű együttműködésnek köszönhetően jelenleg a villamos hálózatra épült fészkek szinte mindegyike ilyen tartókosáron található. Ebben egyesületünk mellett oroszlánrésze van az E.ON Hálózati ZRt-nek és a DINPIG-nek.

Műfészkek kihelyezésével (önálló oszlopon, vagy tartókosáron) olyan helyeken segítettük a gólyák megtelepedését, ahol régebben költött madarunk, alkalmas táplálkozó terület található a közelben, és az elmúlt években rendszeresen megjelentek.

Az élőhelyek, folyó menti füves területek, nedves rétek védetté nyilvánítása, a legelők, kaszálók beszántásának vagy cserjésedésének megakadályozása szintén hozzájárulhat madarunk életfeltételeinek fenntartásához.

Itt kell megemlítenünk azt a szomorú tendenciát, hogy a mai kor embere egyre kevésbé tolerálja a természet e méltóságteljes teremtményeit. Rendszeresen találkozunk olyan háztulajdonosokkal, akik nem veszik jó néven a gólya megtelepedését. Tény, hogy a fiókanevelés két hónapjában a fészek környéke rendezetlenebb, szennyezettebb, de jó szándékkal, kompromisszumkészséggel ez áthidalható. Akinek a háza közelében gólya fészkel, egyedülálló lehetőséget kap: betekintést nyer a pár életébe, a fiókák nevelésébe, a természet örök körforgásának részesévé válhat.

Állományfelmérés


Az állományfelmérést minden évben partnerünkkel közösen végezzük, az egész megyére kiterjedően. Ennek keretében pontos nyilvántartást vezetünk a fészkelő fehér gólyákról, nyomon követjük tavaszi érkezésüket, a párok kialakulását, a fészekaljak sorsát, egészen a kirepülésig. A fészkelési időszakban történő rendszeres ellenőrzésnek különös jelentőséget ad egy-egy nagyobb vihar (fiókák kisodródása), vagy nyár végén, a késői költésből adódóan még röpképtelen fiókák vonulás miatti elhagyása. Utóbbi esetben az itt maradt fiókákat a fészekből kimentve menhelyen tápláljuk a tavaszi kibocsátásig.

Az állományfelmérés részeként évről-évre nyilvános gólyagyűrűzést, úgynevezett gólya road show-t rendezünk június közepén. 8-10 fészeknél a fiókákat egyedi azonosítóval ellátott gyűrűvel jelöljük, s egy-egy fiatal madarat kosaras autóval le is hozunk az érdeklődők közé. Ilyenkor a gólyák életéről szóló rövid előadások mellett fióka névadással várjuk a madárbarátokat. A gyűrűzéseknek köszönhetően ismerjük a megyében kelt fehér gólyák lokális mozgását, és főbb vonulási útvonalait. Így például tudjuk, hogy a fiatalok a kirepülést követően többnyire rögtön déli irányt vesznek, s a szomszédos Fejér és Veszprém megye alkalmas területein táplálkoznak, de leolvasási adatokkal rendelkezünk a Közel-Keletről is. Érdekesség, és a megszokottól eltérő adat, hogy az egyik megyei fiókánk az Afrikában legnyugatabbra megkerült magyar gólya: Krug Tibor tagtársunk jelölte 2000-ben Mocsán, és Nigerben találták meg gyűrűjét 2006-ban.

A fészkelési időszak végén a "Gólyafészek felmérő lap" kitöltésével fejeződik be a munka, amit az MME központi nyilvántartásába is elküldünk.

A fentiekben részletezett munkánk szolgáltatja az alapot a védelmi intézkedéseknek. Ugyanakkor a fészkek környékéről, a határban, útszélen megfigyelt gyülekező vagy egyesével táplálkozó madarakról szóló információk a táplálkozó-területek, és az átnyaraló gólyacsapatok, vagy az egyre többször előforduló, áttelelő madarak figyelemmel kísérése szempontjából fontosak.

Végül egy áttekintő térkép a megyei fészkek elhelyezkedéséről:

Írta: Argai Sándor