Programok‎ > ‎Gólyavédelem‎ > ‎

Általában a gólyákról

Azon kívül, hogy ő hozza a gyereket...

Köztudott, hogy a fehér gólya vonuló madár, a telet a távoli Afrikában tölti. Míg ősszel 2-3 hónap alatt teszi meg az utat, tavasszal ez gyorsított menetben 1,5-2 hónapig tart. Naponta akár 180-200 km-t is repülnek, de a legújabb műholdas megfigyelési adatok alapján tudjuk, hogy ősszel akár 3 hét alatt is elérhetik Afrika észak-keleti tájait. Március utolsó napjaiban elsőként a hímek érkeznek - igazából ők a fészkek gazdái -, közülük is az öregebbek jönnek előbb. Innentől kitartóan őrzik a fészket, és várják a tojó madarakat. Ha egy fiatalabb madár elfoglalja egy öregebb évek óta használt fészkét, akkor bizony kitör a gólyaháború. Szárnyukat széttárva, tollaikat felborzolva ijesztgetik a másikat, de ha ez sem elég, szárnycsapkodva ütik egymást hegyes csőrükkel. Ilyen verekedés után megeshet, hogy az egyik madár holtan marad a csatatéren, vagy tojásos fészekaljak esetén a tojások a földre kerülnek. A köztudatban a gólya hűséges madár, a valóság ennél csalókább. A tojók nem annyira régi párjukhoz, mint inkább az előző évi fészekhez ragaszkodnak. Így ha egy másik hímet találnak megérkezésükkor a fészekben, zokszó nélkül elfogadják párjuknak.

A tojó jövetele után közösen nekilátnak a fészek tatarozásának, illetve építésének. A fészekalap erősebb ágakból épül, belseje felé egyre vékonyabb, finomabb ágakat használnak. Közéjük fűszálakat, nádat, gyökércsomókat építenek be, de találtunk már fészekben rossz gyökérkefét, nylondarabokat, rongyot, vékony alumínium csövet, fogkrémes tubust, és bálamadzagot is. Legbelül a csészét finom anyagokkal, szénával, mohával, tollal, szőrrel bélelik. A kezdetektől számított 7-10 napon után a fészek alkalmas a tojások fogadására. A gólyák nászidőszaka 2-3 hétig tart, ezalatt többször párzanak a fészken. Április második felében lerakják az első tojásokat, kétnaponta egyet, összesen 3-5 darabot. A kotlás 31-34 napig tartó időszaka alatt a madarak felváltva ülnek a tojásokon, nappal többnyire a hím, éjjel a tojó. A 31. nap körül a fiókák óvatosan feltörik a tojás héját, de még 1-2 napig odabent maradnak. Aztán kibújnak, s megkezdődik a szülők számára a fiókanevelés nehéz időszaka. Az első napokban felváltva ülnek a fiatalok felett, és háromhetes korukig nem hagyják egyedül őket.

Táplálékuk gilisztákból, vízirovarokból, csigákból, halakból, hüllőkből, kétéltűekből, kisemlősökből áll, de alkalomadtán a földön fészkelő madarak fiókáit is felkapják. Az emésztetlen táplálékmaradványokat (rovarok kitinpáncélját, növényi rostokat) mintegy szilva nagyságú köpet formájában kiöklendezik.

A fiókák ahogy cseperednek, erősödnek, egyre gyakrabban próbálgatják szárnyaikat a fészek szélén ugrálva. Július közepén aztán eljön a nagy nap: először csak a szomszéd ház tetejére, a fészek melletti első fára, vagy villanyoszlopra reppennek át, majd egyre messzebb merészkednek. Augusztusban pedig már csapatokban gyülekeznek egy-egy alkalmas táplálkozó-területen, mielőtt elindulnának Afrikába. Augusztus második felében megindulnak dél felé, át a Boszporusz felett, le Közép- és Dél-Afrikáig. A legtávolabb megkerült magyar gólya több, mint 10.000 kilométert tett meg, a többség Kenya, Tanzánia, Szudán érintésével Dél-Rhodesiában és a Fokföldön telel. Január végén azonban már gyors ütemben útra kelnek hazafelé, hogy újra itt neveljék fiókáikat.

Ebben kívánjuk segíteni a magyar nép egyik legkedvesebb madarát, a fehér gólyát.

A fehér gólya (Ciconia ciconia) fokozottan védett faj, eszmei értéke 100 000,- Ft.

(Írta: Argai Sándor Kép: Tóth Péter)